Milyen fehérjeport fogyassz
Aki rendszeresen sportol, az biztosan odafigyel a táplálkozására is. Ahogy egyre komolyabban veszi a mozgást, egyre többet tesz a szebb, egészségesebb alak eléréséért, előbb-utóbb felmerül a kiegészítők fogyasztása is: a rendkívül fontos folyadékbevitel mellet a vitaminok, ásványi anyagok pótlása, és persze az izomépítéshez elengedhetetlen, fehérjefogyasztás kiegészítése. A piacon számtalan fehérjepor létezik, hogy a különböző márkákról már ne is beszéljünk. De melyiket is válasszuk? A teljesség igénye nélkül, nézzünk meg néhány főbb szempontot!
Állati vs. növényi fehérjepor
Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy csak az állati fehérje lehet teljes értékű (azaz mind a 9 esszenciális aminosavat tartalmazó),
csak azzal lehet megfelelően izmot építeni. Szerencsére ez ma már egyáltalán nem igaz, sőt, a gyengébb minőségű tejsavóknál gyakran fordul elő, hogy nem tartalmazzák az ígért aminosav és fehérjemennyiséget. Az idehaza elvégzett vizsgálatok során mind a bevizsgált tejsavó izolátum, mind pedig a marhafehérje esetében voltak olyan aminosavak, melyek értéke a nullához közelített, így ahogy nem igaz, hogy egy növényi fehérje sohasem teljes értékű, éppúgy az állati fehérjével sem mehetsz mindig biztosra.
A teljes értékű, prémium növényi fehérjék ma már egyáltalán nem csak vegánok, vagy különféle érzékenységben szenvedők számára ajánlottak. Sokan tapasztalnak azonban különféle érzékenységre visszavezethető tüneteket az állati fehérjeporok fogyasztása során, ezért nekik valóban csak növényi fehérje ajánlható. A leggyakoribb a tej és laktózérzékenység (mely a lakosság kb. 30%-át érinti), de a tojásra, kazeinre is sokan érzékenyek.
Akik tudnak ezen érzékenységükről, azok szerencsésebb helyzetben vannak: számukra egyértelmű, hogy ezeket a porokat, a tejet, laktózt kerülniük kell (ők a 30%). Nehezebb helyzetben vannak azok – a lakosság további kb. 40%-a – akik látszólag tünetmentesek a tej (tejsavó) fogyasztása során, vagy csak enyhébb jeleket - puffadást, ízületi fájdalmakat - tapasztalnak, de nem tulajdonítanak neki különösebb jelentőséget, vagy nem hozzák összefüggésbe a tejtermékek fogyasztásával.
Nekik azért kell erre jobban odafigyelniük, mert gyakran csak hosszabb, tünetmentes fogyasztás után alakulnak ki súlyosabb allergiák, ami nemcsak tejallergia lehet, hanem pl. a kellemetlenebb pollenallergia is. Nem nehéz elképzelni, hogy egy ennyire allergén anyag, melyre ilyen sokan érzékenyek, valószínűleg (a látszólag) tünetmentes emberek számára sem épp javasolt.
Amennyiben pedig pollenallergiád van, úgy mindenképp célszerű mindennemű tejtermék kizárása az étrendedből, mert gyakran már egy havi, tejmentes táplálkozás után is teljesen megszűnnek a tünetek (és a keresztallergia miatt sajnos a marhafehérje fogyasztása sem jó alternatíva).
A növényi fehérjék között találhatóak teljesen hipoallergén típusok is, melyek semmilyen allergiás reakciót nem váltanak ki. Ezt kiegészítve azzal, hogy ma már léteznek teljes értékű, növényi fehérjék is - mint amilyen a teljes barna rizsszemekből, csíráztatást követően kivont barnarizs-fehérjepor is – kijelenthető, hogy nem sok észérv szól az allergén (tejsavó, szója, kazein, tojás, marha) fehérje kiegészítők mellett.
Ha pedig a beltartalom, hasznosulás miatt aggódnál, akkor számodra is jó hír, hogy a teljes szemekből készülő barna rizs fehérje teljesértékűségét hazai, független vizsgálatok is megerősítették, a külföldi tesztek pedig a tejsavóval azonos izomépítő hatását igazolták.
Ha eddig állati fehérjeport fogyasztottál, és a jellemző tünetek közül bármelyiket is tapasztaltad (puffadás, ízületi fájdalmak, pollenallergia), akkor mindenképp érdemes növényi fehérjére váltanod, de legalább egy időre kipróbálnod.
Ízesített vs. Natúr
Aki a fehérjeport kifejezetten az íze miatt fogyasztja, annak biztosan jobban bejön egy alaposan édesített, ízesített tejsavó fehérje. A tejsavó egyik legjobb tulajdonsága, hogy jól ízesíthető, gyakran kifejezetten finom, édes ital keverhető belőle.
A gond csak az, hogy a finom ízeket olyan összetevőkkel érik el, melyekre a szervezetnek semmi szüksége nincs. További rossz hír, hogy ha elsőre ízlik is a fehérje, a hangsúlyos íz miatt 1-2 hónap alatt igen csak rá lehet unni, ha nap mint nap fogyasztjuk, akár naponta többször is. Mivel pedig az íz pedig adott, így nagyon változtatni sem lehet rajta, bárhogy is készítjük el, nagyjából ugyanolyan lesz.
Ezért ha fontos is az íz, akkor is jobb egy semleges, íz és édesítőmentes, natúr fehérje, mert azt bárhogyan ízesíthetjük, ezért sohasem fogjuk megunni. Kakaó, fahéj, kókusz, méz vagy épp gyümölcsök? Rizs-, mandula-, kókusztej? A natúr fehérje bármelyikkel ízesíthető, de akár még sós ételekhez is hozzáadható (a barnarizs-fehérje bírja a hőt is).
A másik, talán még fontosabb érv, a natúr fehérjepor mellett, hogy minden, fehérjén felüli alkotóelem a fehérjetartalmat csökkenti, ezért mindig a natúr lesz a legmagasabb fehérjetartalmú. Persze egyértelmű, hogy fehérjeport elsősorban nem az íz, hanem a beltartalom alapján választunk, ezért mindig az aminosav profilra, a fehérjetartalomra kell koncentrálni, és ha kell, inkább az ízben kompromisszumot kötni.
Kapcsolódó cikkek:
Milyen fehérjével kezdj bele az edzésekbe?
Szól még bármi az állati fehérjeporok mellett?
Ízesített vagy natúr fehérjeport? 4 fő szempont!
Változatos íz, ízesítetlen fehérjével?
Kapcsolódó termékek
