blog

Több cikkünkben is olvashattál már róla, hogy a kalóriaszámolgatásnak nem vagyunk hívei. Persze azonos típusú élelmiszereknél össze lehet hasonlítani az értékeket és nem baj, ha tisztában vagy vele, hogy a gyakoribb ételek mennyi kalóriát is tartalmaznak, vagy, hogy mennyit égetsz el egy-egy edzés alatt.

Ugyanakkor hiba azt gondolni, hogy csak a kalória számít, a forrása pedig nem. Számtalan oka van annak, hogy 100 kalória tejcsokoládéból és 100 kalória brokkoliból miért is hasznosul teljesen másként.

Írtunk már az összes fogyókúra legnagyobb titkáról, ami röviden az, hogy (szinte) mindegyik működik. Többségükkel nem az a probléma, hogy ne lehetne velük fogyni, hanem, hogy nem fenntarthatóak. Egy szigorú étrenddel igen gyors eredményeket lehet elérni, csakhogy ezek nem lesznek tartósak, mert ha az étrend túl szigorú, akkor hosszú távon igen nehéz lesz tartani. Az ember elkezd alkudozni magával, először csak pár fogást enged vissza, egy-két csaló étkezést, hisz most még belefér, látszólag nem is okoz ez semmilyen, azonnali problémát. Aztán egyre gyakoribbak lesznek ezek az alkalmak, mígnem lassan visszatérnek majdnem ugyanazok, a korábbi ételek, így szép lassan az eredmények is eltűnnek.

Ha jó formára – azaz lapos hasra és egészségre vágysz - akkor zsírt is fogyasztanod kell, nem is keveset. Persze nem mindegy, hogy milyet, mert míg bizonyos típusok (sajnos a legtöbb, feldolgozott élelmiszerben lévő) kifejezetten kerülendők, addig egyéb fajtáknak komoly, pozitív hatásai vannak egészségedre és alakodra.

Például ennek a három fajtának, melyet célszerű napi szinten fogyasztanod.

Az „én nagyapám” effektusról írtunk már, azonban van pár, másik olyan érvelés is, amiket érdemes kicsit megvizsgálni. Mélyen belénk kódolt pszichológiai, viselkedésbeli dolgokról van szó, melyek gyakorlása, ha túlzásba visszük, akár egészségünk rovására is mehet.

Ahogy a rizsfehérje népszerűsége nő, egyre nagyobb számban használják profi és amatőr sportolók, egészségtudatos emberek. Érdemes ezért kicsit alaposabban megnézni, miért is nem mindegy, hogy a fehérje a gyakoribb, fehér rizsből, vagy pedig a sokkal jobb aminosav profillal rendelkező, barna rizsből kerül-e kivonásra, valódi csíráztatást követően.

Azt persze mondani sem kell, hogy minden termék, de még egy sima zöldség esetében is nagyon sokféle minőségű és árú termék kapható. Ahogy például két fekete csoki között is jelentős különbség van ízben, minőségben és árban (hiába tartalmaz pl. mindkettő, egyformán 70% kakaót), úgy az egyes rizsfehérjék között is jelentős különbségek vannak tisztaságban, valós fehérjetartalomban, aminosav profilban vagy vegyszermentességben.

Az elmúlt három évben rengeteg cikkben jártuk körül a formásabb alak, az egészséges táplálkozás és a fehérjefogyasztás témakörét, információ tehát van bőven a tájékozódáshoz. Csodák persze továbbra sincsenek, mint ahogy csodaszerek sem, ma is igaz, hogy ha jobb egészségre és jobb alakra vágysz, akkor elsősorban a táplálkozásra, másodsorban a mozgásra kell figyelned, erőfeszítések nélkül pedig még mindig nincs siker.

Az alábbi bejegyzésünkben összefoglaltuk az elmúlt évek legfontosabb tudnivalóit, legnépszerűbb bejegyzéseit, leghasznosabb tanácsait, vagyis azokat az információkat, melyek a címben szereplő három dologhoz hozzásegítenek (a linkekre kattintva részletesen is elolvashatod az adott részhez kapcsolódó cikkeket).

Ha ezúttal is csak egy cikket akarsz elolvasni, akkor ez legyen az!

Ma már szerencsére ritkán merül fel az - a 70-es évek tanításaiból eredő - tévhit, hogy egy növényi fehérje sohasem lehet teljes értékű. Mára nemcsak a profi és amatőr sportolók tapasztalatai támasztják alá, hogy igen is van olyan növényi fehérje, mellyel a tejsavóval azonos izomépítő, regeneráló hatás érhető el, de a független, vaktesztes kutatások is megerősítették ezt.